A rókánál nagyobb, a farkastól kisebb termetű faj. Szőrzetének színe a farkasétól világosabb és barnább. Mancsain a két középső ujjpárnája összenőtt, így lábnyoma könnyen felismerhető. Általában magányosan vagy párban, kis családokban él. A nappalt többnyire kotorékában vagy bozótosban rejtőzve tölti. Alkonyatkor indul vadászni. Jellegzetes üvöltése a territóriumának jelölésére szolgál. Innen származik az üvölt mint a sakál mondásunk is.
Télen választ párt, tagjaik gyakran életük végéig összetartanak. A kölykök április-májusban jönnek a világra. Felnevelésükben az előző évi kölykök is segíthetik a szülőpárt. Kéthónapos korukig szopnak, ezt követően kezdik követni anyjukat vadászataira. A nőstények egy, a hímek kétévesen válnak ivaréretté. A 20. század második felére európai elterjedése csak a Balkán-félszigetre szorult vissza, mára azonban újra előfordul a Kárpát-medencében is. Széles elterjedési területének és változatos élőhely használatának köszönhetően egyedszáma ma is növekszik.
Aranysakál
(Canis aureus)
Rend:
Ragadozók (Carnivora)
Család:
Kutyafélék (Canidae)
Élőhelye:
Délkelet-Európa, Közel-Kelet, Dél-Ázsia, Észak- és Kelet-Afrika száraz, nyílt élőhelyei.
Testtömege:
8-10 kg.
Testhossza:
70-85 cm, farokhossza: 25 cm.
Tápláléka:
Rágcsálók, madarak, kisebb gerincesek és gerinctelenek, de nagyobb mennyiségben gyümölcsök is.
Szaporodása:
2 hónapos vemhesség után 2-4 kölyök születik.
Élettartama:
14-16 év.
Természetvédelmi besorolás:
Ismertető:
Gondolta volna?
A Miskolci Állatkertben : A 19. századig Magyarországon is gyakori volt a nádi farkas vagy toportyán néven ismert aranysakál, ám az 1940-es évekre eltűnt az országból. Az 1990-es években jelent meg újra, ma már az ország csaknem egész területén előfordul.
Állatkertünkben két hím aranysakált mutatunk be. Testvérek, akik 2013-ban, a Pécsi Állatkertben jöttek a világra, és onnan érkeztek Miskolcra 2015-ben. 2018-ban költöztek be a korábban farkasok által lakott kifutójukba.