Sarkvidék-kampány - POLE TO POLE

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) évről-évre hirdet meg kampányt azzal a célzattal, hogy  olyan állatra  vagy állatcsoportra hívja fel az emberek figyelmét, amely veszélyben van, legtöbbször a mi fajunk környezet- és természetpusztító hatása miatt. Az idei kampány a sarkvidékekről szól; az ott élő csodálatos és változatos fajokról, és a veszélyekről, amelyekkel szembenéznek. Bár a sarkvidékek messzire esnek a Föld emberek által sűrűbben lakott területeitől, mégis elmondható, hogy még a sarkoktól legtávolabb élő emberek is felelősek lehetnek például a jegesmedvék kipusztulásáért, de ugyanakkor tenni is tudnak ez ellen. Hogyan?

Segíteni egyszerű, mindössze annyit kérünk, hogy húzzon ki a konnektorból egy vagy akár több elektromos eszközt, amikor nem használja azokat. Azaz húzza ki a mobiltelefon vagy a tablet töltőjét, ha befejezte a töltést, kapcsolja le teljesen a tévét és a játékkonzolt, ne hagyja készenléti állapotban. Viselkedésünknek ez a kis változása együttesen nagy hatással lehet arra, hogy minimálisra csökkenjen az elpazarolt áram, ezáltal csökkenjen a klímaváltozást okozó szén-dioxid kibocsátás. Ha ugyanis a légkörben nő a szén-dioxid mennyisége, erősödik az üvegházhatás.

Az üvegházhatás
A Napról a Földünkre érkező rövid hullámhosszúságú fénysugarak jó része könnyedén átjut a bolygónkat körülölelő légkörön. Az átjutó fénysugarak a Földfelszínen elnyelődve hosszú hullámhosszúságú hősugarakká alakulnak. E hősugarak energiája melegíti fel a felszínt, az pedig a levegőt. A hősugarak egy része visszaverődik az űr felé, de nehezebben jut át bizonyos légköri gázok miatt (szén-dioxid, metán, vízgőz, ózon) a légkörön. E jelenség nélkül Földünk hideg, barátságtalan bolygó lenne.

A jóból is megárt azonban a sok!
Ha ezekből a gázokból túl sok van a légkörben, akkor nagyon kevés hősugár jut ki a légkörünkből. A bennrekedt hősugarak miatt  következik be a felmelegedés. Ez a jelenség könnyen megtapasztalható, ha egy verőfényes napon bemegyünk egy üvegházba, de akár otthonunkban is egy ablaknál. Itt annyi a különbség a Földünkhöz képest, hogy nem a légköri gázok egy része tartja csapdában a hősugarakat, hanem az üveg jelenti az akadályt.
A légkör természetesen is tartalmazza a szén-dioxidot, a metánt, a vízgőz és az ózont is. Természeti folyamatok révén is kerülhetnek ilyen gázok nagy mennyiségben a légkörbe, például egy-egy nagy erejű vulkánkitörésnél. Az utóbbi évtizedekben a légköri szén-dioxid drasztikus növekedése azonban az emberiség életmódja, az igényeink kielégítése miatti ipari technológiák miatt történik.
A kampány „főszereplői”

Ebben az állatkerti kampányban a főszerepet a jegesmedve és a királypingvin játsszák, mivel mindketten nagyon jellemző képviselői az Északi- és a Déli-sarkvidéknek. Világszerte bemutatják az állatkertek őket, a történetüket, valamint támogatásuk lehetőségeit, ösztönözve ezzel arra, hogy változtassunk kicsit a mindennapi életünkön, hogy meg tudjuk menteni ezeket a fajokat is a kipusztulástól.

Az Arktisz és a jegesmedve
A jegesmedve az Északi-sarkvidék természetvédelmi küldetéseinek szimbóluma. A klímaváltozás különösen nagy hatással van a sarki területekre, így a jegesmedvék élőhelyeire is. A jegesmedvék vadászterületéül szolgáló jégtakaró kiterjedése egyre csökken, és bár a jegesmedvék nagyszerű úszók, a szárazföld és a jég közötti, növekvő nyílt víz távolságának leküzdése számukra is egyre nehezebbé válik. Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a tényt, hogy ha semmi pozitív változás nem lesz akkor a jegesmedvék a jelenlegi elterjedési területük legnagyobb részéről 50 éven belül ki fognak halni.

Márpedig az északi-sarkvidéki jégtakaró kiterjedése évről-évre csökken. Nem kizárt, hogy akár 1-2 évtizeden belül nyár végére, szeptemberre teljesen elolvad a sarki jég.

Áttérhet-e szárazföldi életmódra a jegesmedve?
A jegesmedve több tízezer év alatt alakult ki jégen és tengeren élő medvévé. Néhány évtized nem elég arra, hogy e faj szárazföldi életmódra térjen át és rokonaihoz hasonlóan növényi részekkel, bogyókkal, gyümölcsökkel egészítse ki állati eredetű táplálékát. Nagy testű ragadozó révén nagyon sok energiára van szüksége, amit a növényekből nem tud megszerezni. (Egy jegesmedvének évente átlagosan 43 gyűrűs fókát vagy hasonló méretű zsákmányt kell elfogyasztania a túléléshez.)

Az Antarktisz és a királypingvin
A klímaváltozás nyilvánvaló negatív hatással van az Antarktisz kontinensére és az ott honos állatokra is. Az Antarktiszi-félsziget a Föld leggyorsabban melegedő területe! Ez komoly befolyással van és lesz az Antarktisz partvidékén élő fajokra, legfőképpen azokra, melyek élete a tengeri jégtakarótól függ. A globális kilátások sem pozitívak: ha az Antarktisz jégtakarója teljes mértékben elolvadna az éghajlatváltozás hatására, a világ tengereinek szintje elképesztő mértékben, 60 méterrel megemelkedne! Továbbá a kontinens körüli jégtakaró befolyásolja a hő, a nedvesség és a gázok cseréjét az óceán és a légkör között. Ezeknek a változásoknak a rendszere hatással lesz az egész bolygó éghajlatára, a jégtől függő életmódú fajok számára pedig drámai hatással. Az Euphausia superba nevű krillfaj általában a tengeri jégtakarón lévő mikroszkopikus algákkal táplálkozik. Ezek az algák a jégtakaró olvadásával valószínűleg el fognak tűnni, hiszen eltűnik az élőhelyük, és ez negatív hatással lesz a táplálkozási hálózat magasabb szintjeire is. A sarkvidéki tengerek jegének eltűnésével arra számíthatunk, hogy ez több olyan faj kihalását eredményezheti, amelyek túlélése a jégtől függ, köztük sok hal-, pingvin-, fóka- és bálnafaj is.

Mit tehetünk tehát azért, hogy a fenti változások ne következzenek be?

• CSÖKKENTSÜK A SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁST!
• TAKARÉKOSKODJUNK AZ ELEKTROMOS ENERGIÁVAL!

Sok elektronikus készüléknek van olyan készenléti üzemmódja, melynek során nem nyújt ugyan hasznos teljesítményt, ám ilyenkor is fogyaszt energiát. Az elektronikus eszközök és berendezések készenléti üzemmódjukban is fogyasztanak energiát, akkor is, amikor ki vannak kapcsolva, vagy nem működik az elsődleges funkciójuk. A készenléti üzemmódban hagyott eszközök jelentős mennyiségű energiát fogyasztanak, amely a globális szén-dioxid kibocsátás 1%-áért felelős. Magyarország éves áramfogyasztásával egyenlő mennyiségű áram vész kárba csak Európában azért, mert a háztartásokban a készülékeinket készenléti üzemmódban tartjuk és nem húzzuk ki az elektromos hálózatból!

Vásárláskor figyeljen arra, hogy energiatakarékos készüléket válasszon.

Kerülje azoknak az úgynevezett felesleges elektromos készülékeknek a használatát, mint például: elektromos körömlakk szárító, akkumulátoros seprű, motoros nyalóka…
 

NE CSERÉLJÜK LE GYAKRAN A MOBILTELEFONUNKAT!
Ezeknek a készülékeknek a gyártása során sok tantál nevű fémre van szükség. Ez a kémiai elem nagyobb mennyiségben a coltan nevű ércben található, melynek legfontosabb lelőhelyei Afrika (elsősorban Kongó) trópusi esőerdei alatt találhatóak. A bányászathoz kiírtják az esőerdőt, az ott élő állatokkal együtt. Ezek az erdők rengeteg légköri szén-dioxidot kötnének meg. Ha kevesebb az esőerdő, több szén-dioxid marad a levegőben, erősebb lesz az üvegházhatás vagyis a felmelegedés, gyorsabban olvad a sarki jég.

Ráadásul ezekben a bányákban embertelen körülmények között dolgoztatnak felnőtteket és gyermekeket egyaránt, akik közül sokan halnak meg fiatalon.

KERÉKPÁROZZUNK, GYALOGOLJUNK TÖBBET!
Hazánkban hat év alatt több, mint félmillióval nőtt a személygépkocsik száma. Egy liter benzin vagy dízel elhasz-nálásakor átlag 2,5 kg szén-dioxid kerül a légkörbe. Vonattal utazva 4-8 kg, autóval 15,5 kg, busszal 7 kg, repülővel 17 kg személyenként és 100 kilométerenként a szén-dioxid kibocsátás.

Napjainkban  nagyon sok családban alakult ki autó-függőség, pedig ha egy kicsit környezettudatosabban élnénk, lehet, hogy sokkal kevesebbszer kellene az autót használni:

• - lehetőség szerint szervezzük úgy útjainkat, hogy egyszerre többen utazzanak egy autóban,
• - használjunk tömegközlekedési eszközöket,
• - kerékpározzunk, gyalogoljunk többet!     

Ha ezt sokan megteszik, jelentős mértékben csökken a szén-dioxid kibocsátás, hiszen kevesebb üzemanyag ég el. Ha autózás helyett napi rendszerességgel kerékpározunk, akár évi 1 tonna szén-dioxid kibocsátást is megtakaríthatunk személyenként!!! (Magyarország éves kibocsátása kb. 60 millió tonna.)

A pénztárcánknak sem mindegy! Egy átlagos magyar autós évente 13 500 km-t autózik. Ha közösségi közlekedésre váltana, akár több százezer forintot is megtakaríthatna évente!

Nem mellesleg, izmainknak is jót tesz a mozgás.

NE VÁSÁROLJUNK TRÓPUSI FÁBÓL KÉSZÜLT BÚTOROKAT!

A világot behálózó szállítási rendszereknek “köszönhetően” mindennapossá vált, hogy szerte Európában, így Magyarországon is könnyen juthatunk trópusi fákból készült eszközökhöz, bútorokhoz. Sajnos ezeknek csak kis része származik ellenőrzötten és fenntartható módon működő erdőgazdálkodásból!

Ha Ön trópusi fából készült bútort vásárol, nagy valószínűséggel segíti azt a piacot, amely az igények kielégítéséhez esőerdőket irtat ki. Emiatt- óriás területekről tűnnek el a légköri szén-dioxidot megkötő növények, az élőhely lerombolása miatt az ott élő állatok is elpusztulnak vagy menekülni kényszerülnek. Az ottani éghajlati tényezők miatt a letarolt erdők helyén úgy megváltoznak a körülmények, hogy szinte esélye sem lesz a természetnek a visszaalakulásra.

A megoldás
Hazai fából készült bútort vásároljon! A hazai fakitermelést és újratelepítést olyan törvények szabályozzák, amelyek révén megújulnak az erdők, megmaradnak az élőhelyek. Ráadásul a szállítás során sem kerül annyi szén-dioxid a levegőbe, hiszen sokkal rövidebb az út.

GYŰJTSE A HULLADÉKÁT SZELEKTÍVEN!
Ha hulladékainkat szelektíven gyűjtjük, akkor nagy részük újra felhasználható lesz. Így nem kell helyettük újakat gyártani. Ezzel sok szén-dioxid légkörbe való jutását akadályozhatjuk meg:

Az üveget váltsuk vissza, vagy vigyük el üveggyűjtő konténerbe!

1-2 évtizede Magyarországon is sokan hódolnak az ásványvíz ivás divatjának. Pedig gyakran semmivel sem jobb az összetétele, mint a csapvízének. Hazánkban évente 1,4-1,5 milliárd - fejenként 150 db - PET palack kerül forgalomba.

A papírt ajánljuk fel iskolásoknak a papírgyűjtésre vagy tegyük papírgyűjtő konténerbe - a papírhulla-dékból újrapapír készül, így kevesebb fát kell kivágni.

Ha teheti, a konyhai nyesedéket, a levágott füvet komposztálja!

A légköri szén-dioxid növekedése és ezáltal a globális felmelegedés ellen tehát MINDENKI tehet. Egy kis odafigyeléssel, szervezéssel változtathatunk úgy mindennapi szokásainkon, hogy nem kell nagy dolgokról lemondanunk. Ráadásul ha ebben a szellemben nőnek fel a következő generációk is, nekik már a környezettudatos magatartás lesz a természetes. Ne feledjük! Földünkön minden mindennel összefügg. A bolygónk, tőlünk legtávolabbi részén bekövetkező változások is hatással lehetnek életünkre.

Földünk összes élőlényének legalább annyi joga van élni, mint nekünk, embereknek!