Madagaszkár-kampány

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA - European Association of Zoos and Aquaria) 2000 óta minden évben meghirdet egy természetvédelmi kampányt. A 2006/2007-es évad Madagaszkár egyedülálló élővilágának megőrzésének jegyében telik Európa állatkertjeiben.
www.eaza.net

Madagaszkár földrajza
Madagaszkár a világ negyedik legnagyobb szigete - területe 592.800 km2 -, mely az Indiai-óceánban fekszik, 400 kilométerre Afrika keleti partvidékétől, és amely érdekes és egyedülálló állat- és növényvilágáról is ismert. De hogy alakult ki Madagaszkár különleges élővilága?

Madagaszkár a földtörténet korábbi szakaszában a Gondwana szuperkontinens része volt, amely magában foglalta a mai Dél-Amerikát, Afrikát, Ausztráliát, az Antarktiszt, és Indiát is. Mintegy 165 millió évvel ezelőtt a lemeztektonikai mozgások hatására megkezdődött a Gondwana feldarabolódása, és létrejött az Afrikát és Madagaszkárt egymástól elválasztó Mozambiki-csatorna. Körülbelül 90 millió évvel ezelőtt Madagaszkár nyugati partvidéke is kialakult, amikor különvált az észak felé tovább vándorló Indiától. A sziget élővilága ettől kezdve jórészt más területektől elkülönülve fejlődhetett.

Madagaszkár egyedülálló élővilágának kialakulásának egyik alapja a különös földrajzi jellemzője, és ebből adódóan az élőhelytípusok változatossága. A szigetet két nagy területre lehet felosztani. A nedves klímájú keleti partvidék az Indiai-óceántól meredeken emelkedik. Ezen a területen december és március között gyakran trópusi viharok tombolnak. A közvetlen partvidék természetes növénytakaróját a trópusi esőerdők alkotják, mely fölött a hegyvidéki esőerdők zónája található. A magashegységi területek, ahol az éjszakai hőmérséklet igen alacsony is lehet, a hegyvidéki erdők területe. A keleti régióhoz tartozik egy kisebb, időszakosan nedves erdei terület is, valamint az emberi hatások révén kialakult füves terület. A sziget hegyvonulatai a nyugati régióban lassan lejtenek a Mozambiki-csatorna felé. A nyugati régió a nyugati száraz, lombhullató erdei és a déli bozótos-erdős területre osztható, illetve itt is megjelenik az emberi hatásokra kialakuló füves élőhely.

Madagaszkár különleges élővilága
Madagaszkár még a dinoszauruszok korában elvált az Afrikai kontinenstől. Így felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi élővilág ősei hogyan kerültek a szigetre? A legvalószínűbb magyarázat szerint néhány szerencsés élőlény a vízen át utazva jutott el Madagaszkárra. Az első megtelepedők az elmúlt évmilliók során elszigetelve fejlődhettek, és így jöhetett létre Madagaszkár egyedülálló flórája és faunája, melyet az endemikus fajok igen nagy száma jellemez. Endemikus fajoknak azokat az élőlényeket nevezzük, melyek elterjedése egy jól körülhatárolható területre korlátozódik. Madagaszkár mintegy 12.000 ismert növényfajának 85%-a, az eddig leírt több mint 300 kétéltű-, és szintén több mint 300 hüllőfajnak több mint 90%-a, a mintegy 100 emlősfajnak gyakorlatilag mindegyike, de még a Madagaszkáron költő 209 madárfajnak is több mint a fele endemikus!

Madagaszkárt a világ öt legértékesebb élőhelye között, ún. ökológiai "forrópontként" (hotspot) tartják számon. Ez az öt terület (a trópusi Andok, az indonéz szigetvilág, Madagaszkár, a brazíliai Atlanti-esőerdő és a Karib-térség) a Föld felszínének mindösszesen 0,4%-át foglalja el, ám a csak itt előforduló endemikus növényfajok a Föld összes ismert növényfajának csaknem 20%-át, míg a csak itt élő endemikus gerinces állatfajok a Föld összes ismert gerinces fajának mintegy 16%-át teszik ki! Madagaszkár endemikus növényfajainak száma 9.704, mely a Földön leírt összes növényfaj 3,2%-a, míg az endemikus gerincesek fajszáma 771, amely az összes gerinces faj 2,8%-a. Madagaszkár egyedülálló élővilágát olyan különleges élőlények alkotják, mint a baobabfák és kutyatejfélék, a kaméleonok, a félmajmok közé tartozó lemurok és szifakák, a sünhöz hasonló tanrekek, vagy a ragadozó fossza.

Az ember megjelenése Madagaszkáron
Az első emberek körülbelül 2.000 éve jelentek meg Madagaszkáron, őket nevezzük malgasoknak. Valószínűleg Indonézia felől érkeztek, erre utalnak életmódjuk egyes elemei, valamint a nyelvük jellemzői. Később minden bizonnyal az afrikai bantu népek is eljutottak Madagaszkárra, mivel a malgas nyelvbe bantu szavak is beágyazódtak. A Madagaszkárra eljutó első utazók egyike Marco Polo volt, aki beszámolt egy igen nagytermetű futómadárfajról. Minden bizonnyal ez volt az emberek által azóta már kipusztított elefántmadár (Aepyornis), de rajta kívül az óriásmaki is végleg eltűnt a Föld színéről az emberi tevékenységek hatására. Az európai kereskedők a 16. századben kezdtek intenzív kereskedelmi tevékenységet folytatni a szigettel. Elsőként a portugálok, majd a franciák és az angolok jelentek meg Madagaszkáron. Madagaszkár történelmének egyik kiemelkedő alakja a magyar Benyovszky Móric, aki amellett, hogy Madagaszkár belső területeinek egyik első felfedezője volt, később a helyi lakosság bizalmát élvezve a sziget kormányzója lett.

Veszélyben Madagaszkár élővilága
Madagaszkár lakossága ma 17 milliónál is több, az éves növekedési ráta mintegy 3%, amely azt jelenti, hogy a jelenlegi lakosságszám 25 éven belül megduplázódhat. Madagaszkár lakossága igen fiatal, a népesség fele 15 évnél fiatalabb, az átlagéletkor 17,4 év, az anyáknak átlagosan 6,6 gyermekük van. A tanulatlanok aránya magas, körülbelül a lakosság 45%-a. A népesség nagy része ma is a törzsi hitvilág szerint él, de jelentős számban lakják a szigetet keresztények, buddhisták és muzulmánok is. Madagaszkár lakóinak 70%-a a földművelésből - rizs, kávé, vanília és fűszernövények termesztéséből - él, így a talaj igen nagy terhelés alatt van. A sziget déli részén szarvasmarhákat tartanak, melyek legelésükkel és taposásukkal rombolják a természetes élőhelyeket.

Madagaszkár erdeinek területe ma az eredeti erdőborítottságnak mindössze 10%-a! Az erdőket az ipari fakitermelés, a tüzelőanyagként való favágás és a mezőgazdaság miatt irtották ki. Az erdőirtás rendkívül gyors ütemét jellemzi, hogy 1950 és 1985 között, 35 év alatt az erdővel borított területek kiterjedése felére csökkent; évente 111.000 hektáron irtották ki az erdőt. A helyzet azóta sem sokat javult: 1993 és 2000 között becslések szerint évente 102.000 hektáron irtották ki az erdőt. Így a keleti terület esőerdei az eredeti erdőterületnek már csak a 34%-át borítják - a nyugati területek száraz erdeiből még kevesebb maradt meg. A népesség növekedésével mind nagyobb és nagyobb területeken próbálnak termőföldet nyerni. A talaj azonban tápanyagszegény, így néhány évnyi hasznosítás után újabb területeken égetik fel az erdőket. Az erdőirtás révén az élőlények elvesztették élőhelyeiket, illetve a korábbi összefüggő élőhelyek kis darabokra szakadtak szét. A behurcolt fajok sokasága szintén felelős az eredeti élőhelyek átalakításáért, és ezáltal az őshonos fauna veszélyeztetettségéért. Habár egyes őshonos fajok vadászata a törzsi hitvilág szerint tiltott, így is sok veszélyeztetett faj vadászata folyik. A feketekereskedelem szintén jelentős károkat okoz a kihalással fenyegetett növény- és állatfajok populációiban.

A természetvédelmi törekvések hatására azonban Madagaszkár élővilágának jövője mára sokkal ígéretesebb, mint korábban. 2003-ban Madagaszkár elnöke bejelentette, hogy öt év alatt megháromszorozzák a védelem alatt álló területeket. Az újonnan védelem alá helyezett területek megóvásáért a helyi lakosság, a kormány és a természetvédelmi szervezetek között szoros együttműködést alakítanak ki.

EAZA Madagaszkár Kampány
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége hatodik természetvédelmi kampányát hirdette meg a 2006/2007-es évadra, melynek témájául Madagaszkárt választotta. A választás okait tíz pontban fogalmazták meg:
1. Madagaszkár egy ökológiai "forrópont", olyan különleges növény- és állatvilágnak ad otthont, mely egyedülálló a világon.
2. A legtöbb EAZA tagintézmény bemutat madagaszkári állatfajokat, a lemuroktól a madarakon és hüllőkön át az ízeltlábúakig.
3. A lemurok az állatkertek látogatóinak kedvelt fajai, így a kampány "zászlóshajó-fajainak" tekinthetőek.
4. A "Madagaszkár" című animációs film igen népszerű volt az európai nézők körében is, és ez a népszerűség jótékony hatással lehet a kampányra is.
5. A madagaszkári természetvédelmi programoknak szükségük van a segítségre.
6. Madagaszkáron igen sokféle élőhely megtalálható, e sokféleség miatt szinte önálló kontinensként lehet tekinteni a szigetet.
7. Madagaszkár élővilága, sziget volta miatt, még inkább sebezhető. Az elmúlt ötszáz évben kipusztított állat- és növényfajok 72%-a szigeteken élt.
8. Madagaszkár kultúrája szintén egyedülállóan gazdag.
9. Madagaszkár elnöke támogatásáról biztosította a kampányt, amely biztosítékot jelent, hogy a támogatások eljussanak madagaszkári céljaikhoz.
10. Madagaszkár élővilágának sokfélesége a Föld sokféleségének a része, így Madagaszkár védelme a Föld védelmét is jelenti.

Az EAZA célja a Madagaszkár Kampánnyal, hogy ráirányítsa a nagyközönség figyelmét Madagaszkár egyedülálló élővilágára, és ezáltal a Föld élővilágának sokféleségére. Az egyedülálló élőlényekben és élőhelyekben gazdag országok számára az ökoturizmus fejlesztése nagy lehetőség a gazdaságuk fejlesztésére is, ezért a kampány célja Madagaszkár ökoturizmusának fejlesztésének elősegítése. A Madagaszkár Kampány célja egy legalább 500.000 eurós adomány összegyűjtése, mellyel 20 madagaszkári természetvédelmi programot támogatnak. Madagaszkár sokszínű élővilágából a lemurok a legismertebb állatok, a kampánynak ezért célja, hogy az állatkertek e különleges élővilágból minél több állatcsoportot megismertessenek látogatóikkal. Az európai állatkertek és a madagaszkári védett területek közötti hosszú távú - turisztikai és természetvédelmi szempontból egyaránt -, jó kapcsolatok kiépítése és megerősítése szintén szerepel a kampány céljai között.

Néhány példa az adományok felhasználására
Az EAZA célja legalább 500.000 euró összegyűjtése, amely adománnyal 20 különböző, Madagaszkáron futó természetvédelmi programot támogatnának. Az alábbiakban néhány példát láthatunk, hogy ezt a pénzt hogyan és mire kívánják felhasználni.
75 euro - 25 locsolókanna vásárlása a helyi lakosság számára az eredményesebb és környezetkímélőbb gazdálkodáshoz.
200 euro - GPS és adatrögzítő beszerzése, melyekre az új természetvédelmi rendszer kialakításához van szükség.
700 euro - 450 információs füzet kiadása a madagaszkári gyerekek számára, melyek segítségével megérthetik a környékük és az ott élő állatok védelmének fontosságát.
1.440 euro - két vadőr két éves fizetése.
2.800 euro - egy főiskolai laboratórium felszerelése, mely hozzájárul Madagaszkár természetvédelmének és tudományos munkájának jövőbeli fejlődéséhez.

Hogyan járulhatunk hozzá Madagaszkár védelméhez?
Madagaszkár egyedülálló élővilágának szüksége van a segítségre, hogy fennmaradhasson! Ehhez nyújt támogatást az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége a Madagaszkár Kampány révén. Most mi is hozzájárulhatunk e különleges sziget védelméhez. Ne vásároljunk feketekereskedelemből származó termékeket, pl. keményfából készült bútorokat, csempészett állatokat és növényeket! Ha egzotikus útra készülünk, gondoljunk Madagaszkárra is, így hozzájárulhatunk a sziget ökoturizmusának fellendítéséhez! Az EAZA madagaszkári rádióállomásokkal együttműködve az európai gyermekek által, Madagaszkár élővilágáról készített rajzokat, festményeket eljuttatja a madagaszkári gyermekekhez, akik cserébe a mindennapi életükről készítenek rajzokat, és azokat visszaküldik európai gyermektársaiknak. Az EAZA a kampány részeként pénzadományt is gyűjt, melyekkel Madagaszkár természetvédelmi munkáját támogatja. Keresse fel állatkertjeinket, ismerje meg és támogassa Ön is Madagaszkár élővilágát!